Az eredetileg 2009. szeptemberében Dr. Fábri György habilitációs előadásaként elhangzott szöveg a tudománykommunikáció média-lehetőségeiről a legfrissebb fejlemények kapcsán méginkább aktuális kérdéseket vet fel. Hiszen január végén sor kerül az első hazai TED-rendezvényre, zajlik a vita a Mindentudás Egyeteme szakmai tartalmáról, mobiltelefonos tudományvizualizációs program indul, az influenza-védőoltás körüli huzavona pedig az orvostudomány hitelességét vetette fel. Vajon a tudomány hagyományos intézményrendszerének és elismert művelőinek újra kell-e gondolniuk a tudományos tudás társadalmi pozícióját s ebben a saját szerepüket, értéküket?
A tanulmány erre a kérdésre konzervatív választ kínál a posztmodern, szociálkonstruktivista ideológiai hullámmal szemben.
The New Media Strategy of Science - a tanulmány teljes szövege
Összefoglalva:
A tanulmány fő mondandója empirikus kutatások, elméleti elemzések és gyakorlati tapasztalatok feldolgozása alapján fogalmazódik meg: a klasszikus, autonóm, igazság-érvényre igényt formáló tudománynak van reális esélye a versenyképes kommunikációra az "Új Média" és az újfajta médiahasználta korában is. Ezért a tudomány képviselőinek nem kell feladniuk hagyományos értékeiket a kommunikációs ipar új divatirányzataihoz igazodva.
Ezeknek az értékeknek az ügye azonban nem csupán a tudósok, hanem a társadalom számára is fontos. Ugyanis a tudományos élet és tudományos kutatás eredményei, technikái, hagyományos etikája és értékei formálták a nyugati kultúrát, azt a kultúrát tehát, amely a legjobb és leginkább otthonos számunkra, mert a szabadság, a közösség, a teljesítmény, a kritikai észhasználat és az emberi méltóság kultúrája.
A tanulmány tézisei:
- Tudományszociológiai és média-használati kutatások alapján az autoritás (hitelesség, tekintély) érvényesülését tekinti meghatározónak a tudomány kommunikációjában.
- A nyugati tudományosság értékeinek érvényesítését nem csupán bizonyított technológiai fölénye, hanem társadalmi funkciója miatt is szükségesnek tartja: az ellenőrizhető, cáfolható, intézményesen rögzített tudás társadalomszervező és értékadó/értékőrző ereje lényegesen fontosabb mint az időnkénti rugalmatlanságából származó hátrányok.
- A tudománynak ugyanakkor professzionális szinten kell használnia a legkorszerűbb médiaeszközöket, az “új média” megoldásait (mobilkommunikáció, televízió, közösségi oldalak, videomegosztások stb.). Saját kezében tartva ezeket képes lehet alternatívát kínálni más tudás-projektekkel szemben.
- Azonban a webkettes megoldások korlátlan használata nem alkalmas a tudomány kommunikációjára, mivel ezek demokratizmusa lehetetlenné teszi a tudomány lényegéből fakadó meritokratizmus érvényesülését.
- A tudósok válnak a tudománykommunikáció főszereplőivé, a megfelelő kommunikációs készségek elsajátítása segítségével közvetlenül is elérik az érdeklődő laikusokat.
The New Media Strategy of Science - a tanulmány teljes szövege
