Tudománykommunikáció online - Mindennapi humángenomika és etikai kérdések a TudásPresszóban

Tudáspresszó: Mindennapi humángenomika és etikai kérdések a TudásPresszóban

Készítő:: Admin Publikálva: 2009. december 10. 10:25

A TudásPresszó egyre inkább otthonossá válik a FUGA Budapesti Építészeti Központban, amihez bizonyára hozzájárul a témaválasztás is: a humángenomika gyakorlati alkalmazását és annak etikai-társadalmi összefüggéseit tárgyaló beszélgetés sok érdeklődő figyelmét keltette fel. Ők a helyszínen ismerhették meg például a magyar fejlesztésű, 2006-ban Termékinnováció díjjal jutalmazott új humán papillóma vírus (HPV) teszt alkalmazási módját Jeney Csaba orvos-mikrobiológus, a GenoID labor munkatársa segítségével.

A szakember rámutatott arra, hogy méhnyakrák nagyon lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki, ezért hangsúlyozta a rákszűrésen való rendszeres részvétel fontosságát, és egyben ismertette a hagyományos citológiai és az újonnan kifejlesztett eljárás hatékonyságának különbségeit.

Jeney doktor beszélt arról is, hogyan képesek az új módszerekkel a sejtek megváltozott működését felismerni, illetve, ha valakinél indokolt a gyanú valamilyen öröklött betegségre, akkor olyan meghatározott genetikai károsodások jelenlétét feltárni, amelyek a betegség kialakulásához vezethetnek.

Szebik Imre orvos-bioetikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a genetikai vizsgálatokban mindig ott van a bizonytalanság is, hiszen minden esetben sok gén együtthatásának következménye egy betegség kialakulása, így csak nagyon óvatos becsléseket tehetünk a kockázatokra vonatkozóan. Mint mondta, ez ma még korlátja a genetika orvosi alkalmazásának, ráadásul további bizonytalansági faktort jelentenek a környezeti hatások, valamint az életmódbeli tényezők.

Orosz Gábor Viktor lutheránus teológus a humángenomika és a keresztény gondolkodás kapcsolatát elemezte. A The Time magazin híres címlapjára utalva elmondta, számára a genetikai forradalom ikonja, Dolly, a klónozott juh ábrázolásában sajátos hasonlóság fedezhető fel a bárány keresztény szimbólumával, amely az áldozat és a megváltó Krisztus jelképe is egyben: az ember áldozatává válhat az új genetikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának, de általa meg is szabadulhat betegségeinek egy részétől.

A széles körben alkalmazott Down-kor magzati szűrése kapcsán a résztvevők eltérő szempontjai vitát keltettek a közönség körében is. A „kiszűrés” kifejezés használata és gyakorlata ugyanis burkolt előítéleteket közvetíthet a fogyatékos emberekkel szemben, felerősítve ezáltal a többségi társadalomban amúgy is meglévő elnyomó tendenciákat. Súlyos morális kérdést vet fel, ha a vizsgálat során kiderül, hogy a magzat beteg, az abortuszt választva szelektálhatjuk-e ily módon a fogyatékkal élőket. Mint Szebik Imre mondta, ez a döntés már a szülő felelőssége, a szülők értékválasztását mutatja az emberi életről.

Az értékválasztás társadalmi, vallási, történelmi és etikai dimenziói jelennek meg az őssejtkutatások kapcsán is. Fábri György moderátorként provokatívan vetette fel a Bush-elnökség idején a sajtóban általában negatív példaként szereplő USA-beli korlátozásokat, kiemelve, hogy az új embrionális őssejt-vonalak nyitását tiltó rendelkezéssel a választott elnök nem tett mást, mint az amerikai társadalom több tízmillió olyan polgára etikai meggyőződését érvényesítette, akik számára az embrionális magzatot is megilleti az élet méltósága – miközben nem sértette azok meggyőződését, akik ezzel nem értenek egyet. Ugyanennek a kérdésnek a németországi vonatkozásait említette Orosz Gábor Viktor. A náci emberkísérletek szörnyű örökségére tekintettel, a német Parlament jogi szabályozása értelmében az országban keletkezett őssejteken nem lehetett kutatásokat végezni. A kutatók egy része a megoldást az őssejtek importálásában találta meg, aminek forrásországa éppen Izrael volt.

Jeney Csaba orvosként és kutatóként egyaránt fontosnak tartja, hogy az emberek felelős döntései hiteles információkon alapuljanak, ezért szerinte lényeges a tudomány és társadalom közötti párbeszéd – ebben egyetértettek a kutatók. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az érdemi párbeszédhez nélkülözhetetlen a felkészültség, a szakmai hitelesség. A tudomány nagymértékben függ az ipartól, ezért különös felelősség terheli a tudósokat, hogy adott esetben akár a nyilvánosság előtt is megcáfolják a hamis információkat, ahogy volt is már erre példa. Szintén jelentős a média szerepe az objektív álláspontok kiderítésében és közvetítésében. Orosz Gábor Viktor Anglia példáját említette, ahol egy szakemberekből, teológusokból, etikusokból álló grémium minden fontos genetikai kérdés kapcsán állásfoglalást tesz közzé a civilek számára – amit egyébként a Parlament is figyelembe vesz –, hogy átláthatóvá tegyék a dilemmákat, így segítve őket a döntéseik meghozatalában.

Hasznos linkek, cikkek:

GenoID Laboratórium
Genomikai kutatás az emberi egészségért - projekt
Somfai Béla: Etikai kérdések a genetikában

Vissza